2017. október 20. pénteken indultunk hagyományos őszi portyánkra, előtte kaptunk Leia hercegnőtől egy segélykérő hologrammot.

Este érkeztünk Pusztavámra, a helyi plébánia vendégei voltunk és itt találkoztunk a veszprémi 1415. számú IV Károly cserkészcsapattal akikkel közösen töltöttük a hétvégét. A hangulat nagyon derűs és önfeledt volt.

Vacsora után az újoncok is megtudhatták, milyen egy igazi tábortűz: nagyon tetszettek nekik a játékok, amiket Han Solo és Csubakka vezetett. A fűtött plébánián pedig a hűvös idő ellenére kényelmesen aludhattunk.

Szombat reggel a Star Wars főcímdalára ébrettünk. Az ewok-macis reggelitornát reggeli követte.

Ezután ketté vált a csapat: a középiskolások 30 km-es őrsi túrára mentek a Vértesbe, a többiek Pusztavám határában keresték Obi-Wan Kenobi mestert…

… azután erdei sakkal kiszabadították Leia hercegnőt a játszótérről…

… majd a cserkészfoci debütált. „Érdekes és értelmes ez az új játék, miután megértettük a szabályokat, mindenki nagyon élvezte.”

Hazatérve jól esett a meleg ebéd (pilisi sertésragu), a csendespihenő alatt a két csapat közötti barátságok erősödtek: sokan őszinte beszélgetésekbe kezdtek.
A puszicsata általános sikert aratott, rettentően vicces volt és megszületett a „HALÁLCSILLAG!” csatakiáltás is.
Vacsora után maratoni tábortűz következett, hihetetlen mennyiségű játékkal, miközben a cserkészek egyesével vettek részt a Meseházban.

„Féltem picit, mikor engem hívtak, de aztán nem is volt olyan ijesztő.” „Ahogy bementem, „Az” bohóctól megijedtem, de utána teljesen nyugodtan végig tudtam menni, ilyen kalandvágy volt bennem, hogy egyre kiváncsibb vagyok: mi van az ajtó mögött, most mi lesz velem, mi történik?”
Ezek után érthetően mindannyian nagyot aludtunk.

Vasárnap reggel Yoda mester jóga órájával melegítettük be izmainkat, reggeli után pedig sétálni mentünk a közeli vadasparkba.

Gyönyörű őszi erdő és vicces állatok fogadtak minket. Játszottunk Bioháborút, ami egy számháború variáció.

„Tetszett, tök vicces volt, hogy vannak ragadozók meg növények, és figyelnünk kellett, hogy ki kit tud megenni, stratégiáztunk.” „Tetszett, hogy több csapat volt, nem csak kettő egymás ellen, hanem 4 csapat, és lehetett szövetséget kötni, tök jó, hogy a sok számháború után ez valami új, ez tetszett nekem.” Gyorsan eltel az idő, ebédre bolognai és gyümölcsleves volt.

Összecsomagoltunk, búcsúzásul játszottunk még egy Vadászjátékot (nagy nyakkendőharc): most a lázadók játszottak a különleges képességekkel rendelkező sötét oldal ellen. „Gyors volt és egy taktikai játék volt, azokat nagyon szeretem!” „Iszonyat vicces volt!”

Levontuk a zászlót, és haza utaztunk – a buszon még mindenki sokáig sztorizott erről a portyáról.

(Panna)