„Cserkészlélek a legjavából!”

Nagyenyeden született 1888. május 13-án. Elemi- és középiskoláit szülővárosában végzi, majd a Budapesti Tudományegyetemen jogot tanul. Később jogász, majd különféle állások után a budapesti Baár Madas református leánygimnázium gondnoka.

1909 nyarán találkozik a Budapesti Református Ifjúsági Egyesülettel, ahol azonnal munkát vállal, és néhány hét múlva, Szilassy Aladár, az egyesület vezetőjének  megbetegedése miatt az Erzsébet körúti Vasárnapi Iskola vezetését bízzák rá.

Itt összebarátkozik Szilassy Aladárral, aki angliai tanulmányútjain már a „scouting”-ot tanulmányozza. És miközben Szilassy Aladár 1910 nyarán Alsópélen, apósa birtokán megszervez egy béresfiúkból álló cserkészőrsöt, amely az angol cserkésztörvények és szervezet alapján dolgozik, ő a szünidő alatt Budapesten lézengő vasárnapi iskolásokkal a hűvösvölgyi Nagyrétre jár játszani, énekelni, mesével szórakozni.
A gyerekek serdülőkorú testvéreivel pedig, akik bibliaköri tagok az egyesületben, egyre nagyobb kirándulásokat, túrákat tesznek a budai hegyek közé vagy csónakon a Dunán, szabad ég alatt hálnak vagy sátrakban lakoznak, tábori istentiszteleteket tartanak. Munkatársakat von maga mellé (Szilágyi Dezső, Záborszky János, Victor Ágoston, Verzár Erik), „Serdülők Lapja” címen lapot készít.

És a gyerekek száma egyre szaporodik körülötte.
Meghaladja már a félezret is, amikor Megyercsy Béla a kezébe nyomja a „Scouting for Boys” könyvet, és annak Szilassy Aladár-féle vázlatos fordítását. Ezek áttanulmányozása után pedig azonnal elkezdi átszervezni az ifjúsági munkát.

„És ekkor már csak szinte napok kellettek ahhoz, hogy egész világosan meglássam, hogy ezt a mozgalmat ugyan határozottan evangéliumi alapon, nyíltan megvallott keresztyén szellemben, de egyben öntudatosan nemzeti, magyar mozgalomnak is kell országosan megszervezni. S hogy ebben az országos ifjúsági mozgalomban a mi csapatunk munkája csak egy rész lehet, amelynek adott helyzetében az a kötelessége, hogy hordozza a munka terhét mindaddig, amíg az egész közösség tudatára ébred kötelességének az ifjúsággal szemben.
Isten kegyelméből megkerestem és megtaláltam az utat a más utakon, de ugyanazon Lélek vezetése alatt járó testvéreim szívéhez….”

Szilassy Aladár súlyosbodó betegsége miatt átveszi az időközben megalakult BRIE cserkészcsapat vezetését. Egymás után köt szoros kapcsolatot, barátságot ifjúsági vezetőkkel: Köhler Ferenczcel (a Pesti Szent Imre Kollégium prefektusa), Eröss Gusztávval (a Budai Ifjúsági Kongregációból), Alleram Gyulával (a II. ker. Kir. Kat. Főgimnázium tanára), Sík Sándorral, Borsicky Sándorral, Éry Emillel, és rövidesen minden cserkészmegmozdulással kapcsolatban van.
Egyedül a kor meghatározó magyar nyelvű és szellemű, katolikus ifjúsági lapja a „Zászlónk” ajtaja nem nyílik meg előtte. Pedig egy ilyen tényező álláspontját döntőnek érzi az egység és egyetértés megteremtése terén.

Így azután, makacs kitartással addig jár a lap szerkesztőségébe, amíg egyik nap késő délután senki sincs az előszobában, hogy feltartóztassa és elküldje mondván: „Izsó szerkesztő úrnak most nincs ideje az Ön számára”. Benyomul Izsó Alajoshoz, akivel majdnem az egész éjszakát a közös munka részleteinek tisztázásával töltik – mert a nagy kérdésekben az első perctől egyetértenek.
Izsó Alajos és a „Zászlónk” pedig akkor az egész magyar katolikus ifjúságot jelenti!

 Ezután gyorsan haladnak az országos szervezet építésével. Állást foglalnak az angol típusú cserkészet mellett, nyomatékosan hangsúlyozva a mozgalom nemzeti és valláserkölcsi alapjait.
Májusban a Kálvin téri otthonban cserkészvezetői tanfolyam indul, melyen már sok vezető vesz részt a nem-református felekezetekből is.

És 1912. december 28-án megegyeznek a cserkésztörvények és a fogadalom első egyezményes, magyar szövegéről, a Kálvin téren megalakul a Magyar Cserkészszövetség dr. Papp Gyula elnökletével!

Az első magyar cserkésztörvény tíz pontja:
1. A cserkész becsületében mindenkor bízni kell.
2. A cserkész hű koronás királyához és hazájához.
3. A cserkész kötelessége, hogy hasznossá tegye magát és segítsen másokon.
4. A cserkész mindenkinek barátja és testvére minden más cserkésznek, bármely
nemzethez, társadalmi álláshoz vagy vallásfelekezethez tartozzék is az.
5. A cserkész lovagias mindenkivel szemben.
6. A cserkész barátja az állatoknak is.
7. A cserkész feljebbvalói parancsának kérdezés nélkül, feltétlenül engedelmeskedik.
8. A cserkész mindig vidám.
9. A cserkész takarékos.
10. A cserkész tiszta gondolatában, szavában és tettében.

1913. március 25-én megtartják az első budapesti cserkésznapot.
1913. június 28-án a Magyar Cserkészszövetség egyesül a liberális, világi elveket valló Magyar Őrszem szövetséggel. Az őrszem elnevezés hamarosan elmarad.
1913 nyarán nyitja meg az első, sztaravodai tiszti tábort, a budapesti csapatok vezetőségét kéthetente tiszti értekezletre hívja össze.
Év végén megjelenik könyve, a „Légy résen – a cserkészpróbák kis kátéja”. Az első vezetői tanfolyam anyagát tartalmazza, három próbára tagolva.
1914 tavasza új és új csapatok alakulásával telik, nyáron Losoncon tartják az első nagytábort 190 cserkésszel.
Ősszel megjelenik a „Cserkészhíradó” c. lap. Egészséges humor, szakszerű cserkészcikkek éppúgy helyet találnak hasábjain, mint a cserkészek kezdő szárnypróbálgatásai.
1915. február-május között tartja a második vezetői tanfolyamot 114 résztvevővel. Megjelenik a tanfolyam emlékeztetője is 56 oldalon.
Az év derekán viszont a tisztek egymás után vonulnak be katonának, az itthon maradottak földművelést, karitatív munkát vállalnak, számukra megszervezi a katonákat, sebesülteket, özvegyeket és árvákat segítő cserkész szolgálatot. Év végére őt magát is Udvarhelyre vezénylik külső szolgálatra. Onnan folytatja a „Cserkészhíradó” kiadását („Havi közlöny cserkészek, vezetőik és a magyar cserkészmozgalom barátai számára.”), majd megjelenteti a szövetség alapszabályait és szervezési utasítását.

A tanácsköztársaság idején megakadt cserkészmunkát 1919. szeptember 21-én újjáalakulva, a kerületek szervezésével, majd a Nyugat-magyarországi Cserkészszövetség visszatérésével folytatja.
Megalakul az Ichthüsz Szövetség, az első öregcserkész-csapat, kidolgozzák az országos próba- és képzésrendszert…
Tíz év után, 1923. június 2-án félreáll az országos vezetésből, és a csapatában tevékenykedik tovább.

A magyar cserkészet indulásakor felismerte és megvallotta a mozgalom keresztyén és nemzeti jellegét olyan időben, amikor a közvélemény előtt ezek még ismeretlen fogalmak vagy tartalom nélküli elnevezések voltak csupán.
Azután megkereste és megtalálta a testvéri kapcsolatot a valláserkölcsi alapon álló többi cserkész-kezdettel és nem engedett ebből a keresztyén és nemzeti alapból egy jottányit akkor sem, amikor az őrszem-mozgalommal egyezett meg a közös munkában.

Ehhez a céltudatos munkához, egyenes irányvezetéshez az erőt az a mély kapcsolat adta, amely személyes hitén át az élő Istennel kapcsolta össze.
Ez a hit keltett bizalmat más felekezetű testvérei körében, ez fogta egységbe mindet, ez adta a lendületet, mert „akik az Úrban bíznak, azoknak erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!”

Budapest, 2012. december 28.

Szöllősy Vágó János csstj.

Források:
Bokody József: Szinopszis
Bokody József: Évfordulók, események
„Cserkész” 20. évf. 13.sz.
Farkas Annamária: A Cserkészsajtó 1948 előtt – a Magyar Cserkész programja és társadalomképe
Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története
„Ichthys”: 100 éve alakult az első magyar cserkészcsapat
Kmcssz – Cserkésztöri
Kuti György rny. fhdgy: Összefoglaló jelentés, Budapest, 1958. február 27.
Magyar Katolikus Lexikon
Dr. Papp Gyula: Emlékezzünk régiekről!