Szokásos őszi portyánkon ezúttal a Börzsönybe vittük el az idén jelentkezett újoncokat.

Nagymarosig utaztunk vonattal, onnan a Kövesmező Kilátópontra gyalogoltunk.

Miután kigyönyörködtük magunkat a ködbe burkolózott Dunavölgy fölé magasodó Visegrádi fellegvár látványában, tízórai és rövid pihenő után folytattuk utunkat a Törökmező-pihenőhelyig.

Ott ebédeltünk, majd egy óra kötetlen játék után, a sajnos időközben eleredt csöpögő esőben uticélunkhoz, a Malom kulcsosházhoz indultunk.

Útközben a Gyűrű-forrásnál feltöltöttük vízkészleteinket, a szállásunkra érve pedig gyorsan összegyűjtöttük a még fellelhető száraz tüzifát.

Habár napnyugtára az eső elállt, de az erdő csurom víz maradt. Szerencsére a házban, a kemencében is hangulatos körülmények közt tudtuk elkészíteni a vacsoránkat (ami a szakácskönyvünkbe „cserkész-batyu” néven kerül feltüntetésre), tábortűz helyett pedig gyertyafénynél töltöttük az estét.

Reggel összecsomagoltunk, szépen kitakarítottunk magunk után, majd Zebegény felé vettük az irányt, ahonnan már vonat hozott bennünket haza.